Szerző: vt135 | 2018/03/16

Egy pályaterv élettörténete

Ahogy a jubileumi bejegyzésemben is említettem, bizony sokat változtak a kezdeti elképzelések, hogy miképpen is nézzen ki a vasút pályarendszer a leendő terepasztalon. Nem egyszer előfordult, hogy a véglegesnek hitt terv újabb és újabb “teljesen végleges” változattá fejlődött – majd abból is egy újabb és még egy újabb verzió született. Ezzel párhuzamosan a leendő terepasztal alapterülete is valahogyan, de növekedni kezdett… 🙂

Gondoltam, az ünnepi esemény kapcsán végigmegyek a pályaterv főbb változásain, rövid kommentekkel kiegészítve. Hogy a legutolsó változat vajon a végleges lesz-e…nos erre nem vállalok garanciát! 😉 A legelső pályaterv valójában nem a legelső: kutatók és régészek egybehangzó állítása szerint már a számítógépes pályatervező szoftverek általam való felfedezését megelőző korban is születtek tervek. Ezek az alkotások egy korábbi kor, mára szinte elfeledett eszközeivel – tollal, ceruzával és radírral készültek papírra. Bár egyes információk szerint ezen a dokumentumok egy része fennmaradt, egyelőre viszont keresésem nem járt sikerrel, így az elektronikus változatokat tudom megosztani a múltra éhes olvasóközönséggel.

Első páciensemet vizsgálva megállapítom, hogy a főpályaudvar, a rakodó, a mozdonyszín és a mellékvonal, valamint a mellékvonali állomás elhelyezkedése már kialakult és ez a megoldás később sem változott számottevően. A síntipus U-profilos, régi, NDK-s, “kalapsín”, amely viszonylag kevés rugalmasságot nyújtott, de azért igyekeztem kihozni ebből a legtöbbet. A második kép ugyanezt a tervet ábrázolja, csak az alagútban futó szakaszokat lesatíroztam, hogy a ténylegesen látható vágányzat kerüljön bemutatásra.

A következő verzió apróbb előrelépése a mellékvonali állomás egyenesedése és az ipartelep vágány megjelenése. Nagyobb változások történtek a főállomás bal oldalán, ahol el akartam érni, hogy mindkét bejövő vágányról bármelyik vágányra el lehessen jutni az állomáson. A megoldáson való törpölés extra eredménye lett a két további tároló/rakodó vágány a bal alsó sarokban és egy rövid mellékvágány. A másik kép azt ábrázolja, milyen darabokból gondoltam összerakni az asztalt, hogy az szükség esetén szétszedhető, szállítható legyen. A nem látható részek természetesen az alagút szakaszokat jelölik.

A folytatásban hatalmas ugrást teszünk: nem csak pályatervezés terén, hanem a korábbi szoftvert lecseréltem a sokkal komplexebb Wintrack-re, a vágánytípust pedig Peco Code-100-ra. Sőt, ennek örömére az asztal mérete is elkezdett növekedésnek indulni. 🙂 A plusz hozzátoldások egy további mellékvonali állomásnak, valamint egy fejállomásnak biztosítottak elhelyezést. Az asztal szélességének a kibővítése pedig egy főállomásnál iparvágányok tömegének, a jobb felső sarokban pedig egy bányának, valamint a toldásokhoz vezető, romantikusan kanyargó mellékvonal pályájának adtak helyet. A főállomás és az első mellékállomás területén pedig annyi módosítás és bővítés történt, hogy ezt nem is részletezem, tanulmányozza át, akinek van kedve hozzá. Annyit azért megemlítek, hogy a főállomás hasznos vágányhossza megnövekett, míg a mellékállomás vágányai tovább egyenesedtek. A halvány, szaggatott vonalak pedig a nem látható, alagútban futó részeket és a főállomás alatti, hat vágányos árnyék éjszakai (lipcsei) pályaudvart jelölik.

Tovább forgatva a történelem kerekét, az újabb változatnál egy újabb toldás, pontosabban asztal szélesítés következett be, ezúttal a bal oldalon. Cserébe az asztal előtti toldalékok megszűntek. A módosításnak köszönhetően az asztal jobb széle már kevésbé vágány-zsúfolt: a jobb felső sarokból a bánya átkerült a jobb alsó toldalék-sarokba, helyére pedig egy kanyarban elhelyezkedő mellékvonali megállóhely került. A mellékvonali fejállomás pedig átkerült az új baloldali toldalék területére. A másik kép ugyanezt ábrázolja 3D-ben.

A jelenlegi legutolsó pályaterv nagy újítása az asztal szélességének további jelentős bővítése bal felé. Ennek eredménye még egy mellékvonali állomás, a mellékvonali fejállomásnál egy jelentős méretű ipartelep, a fővonalról kiágazva pedig egy még ennél is nagyobb ipartelep, amely a tartályvagonjaimat és a szénszállító szerelvényeket egyaránt befogadhatja. Szemfülesek észrevehetik, hogy az asztal alatti alagút-vágányzat is rendesen bővült a jobbszélen…egy árnyék-teherpályaudvar oda is beficcent.

Egyelőre itt tartok, ha valaki ezt idáig végigolvasta, annak köszönet a kitartásért! 🙂

 

 

 

 

 

 

Reklámok

Responses

  1. Azon nem gondolkoztál még/már, hogy maga az asztal alakja is lehetne másmilyen? Ugyan az utolsó terv már látszólag szakít a téglalap alakú asztallal, azonban a vágányhálózatot tekintve mégsem!

    A nagy, egybefüggő beépített terület ugyan szép tud lenni, de…
    – a nagy távolság miatt a közepe elérhetetlen, márpedig egy szobai terepasztalt – is – rendszeresen kell tisztítani (még akkor is, ha a szobában üzemel egy légmosó);
    – adott esetben a sok épület, stb. miatt nem kevés forrást emészt fel;
    – de az építés fázisában is probléma tud lenni a nagy egybefüggő felület.

    Ha ténylegesen egybefüggő a felület (nem szedhető szét darabokra), akkor a hozzáférhetősége, elérhetősége a rossz. Ha viszont darabokra szedhető, akkor hosszú-hosszú illesztési vonalakat kell(ene) álcázni, ami nem egyszerű.

    Az L, U vagy E, M forma, vagy az O, vagy ezek kombinációjának előnye, hogy a terepfelülete nagynak látszik, de jellemzően mindenhol elérhető, jó kialakítás esetén. Ugyanakkor jókor fővonali hosszok (mainline run) érhetőek el! Okos kialakítás esetén a tereppel tagolható is a felület, ekkor még többnek tűnhet az asztal.

    Példa L alakú asztalra: http://www.users.on.net/%7Erobert.plevier/a_layout.html

    • Köszi a meglátásokat, javaslatokat! Azért a bővítéssel ez immár egy C betű jelleget öltött. De lesznek még változások… 😉

  2. […] még az, hogy nem is elsősorban a Legyen mindegyik meg! vezérlőelve hajtott, hanem ahogy bővült és bővült a leendő terepasztal mérete, vágányrendszere, állomásainak és iparterületeinek a száma, […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: