Szerző: vt135 | 2010/07/02

Ludmilla – Nemzetközi bonyodalmak (3. rész)

Ludmilla vásárlásom történetének második része itt található.

Miután a Modellkit jóvoltából nem sikerült Brawa BR 132-höz jutnom, elkezdtem tovább keresgélni a neten. Az ebay-en ekkor nemigen volt, a netes boltokban sem. Pár helyen ugyan még ott szerepelt a kinálatban, de érdeklődésemre kiderült, hogy már nincs belőle példány, csak még nem frissitették az adatbázisukat. Ekkor már a net tényleg minden bugyrát végigkutattam, bármiféle eredmény nélkül…míg végül ráakadtam egy kolozsvári székhelyű román boltra. Ez egy teljesen hagyományos üzlet online felületét mutatta, ezek között volt ott a Ludmilla is. Gyorsan felvettem vele a kapcsolatot, tisztázva, hogy a mozdony tényleg új, van rá garancia is. Ettől függetlenül volt bennem némi óvatosság, mert a történelmi tapasztalatok alapján ellenérzéseim voltak egy román árustól, postán vásárolni.

Végül, hosszas több levélváltás után sikerült megszerveznünk egy személyes találkozót Magyarországon. Igaz, elég kieső helyen, az M0-ás egy benzinkútjánál, amit ő útba ejtett Romániából Németországba vezető üzleti útja során, nekem viszont, nem lévén kocsim, igencsak megközelithetetlen helyen volt. Végül hosszas googlemaps-ezés és BKV útvonaltervezőzés után kiderült, hogy Törökbálint széléig jár egy BKV busz, onnan pedig “csak” egy erdőn kell átvágni és már ott is vagyok. Sikerült is kijutni a busszal, majd megtalálni az erdőbe vezető utat is, azt azonban érdemesnek tartom megemlíteni, hogy februárról lévén szó, éppen 30 cm-es hó borította a talajt… Az első rész még egész jól kitaposott állapotban leledzett, de az utolsó szakaszon mindössze egy keréknyom biztosította az előrehaladásomat. Végül, mintegy 20 perc hótaposás után odaértem a benzinkúthoz, illetve a gyorsétteremhez, ahová megbeszéltük a találkozót.

Emberem is előkerült, leültünk, elővette az árut, megmutatta, én meg kifizettem a nem kevés Euro-t érte. Kinézetre az eladó intelligens, civilizált képet mutatott, tartotta a szemkontaktust is, mig beszélgettünk. Kezdtem megnyugodni, hogy “előítéleteim” alaptalannak bizonyultak. Igaz, mikor kérdeztem, ad-e garanciális papírokat, számlát, azt mondta, az nincs. De biztosított, hogy ha bármi gond lenne, nyugodtan küljdem vissza neki, van még másik példány is, ha pedig elfogynának, visszaküldi cserére a Brawa-hoz. Őszintén szólva azért jobban örültem volna, ha van a kezemben egy papír, de tekintve, hogy ebben a pillanatban gyakorilatilag ő volt az egyetlen a világon, aki Brawa BR 132-est árult, így a választási lehetőségeim is erősen korlátozottak voltak. Maga a gép tényleg szépnek, újnak látszott, hibátlan állapotú dobozzal. Elbúcsúztunk, ő továbbment autójával én meg visszaküzdöttem magam a havas erdőn át a buszvégállomásra. Később, mikor végre hazaértem, elővettem és felraktam a sínre, megfuttatni a Mozdonyt, amiért oly sokat küzdöttem.

(Folytatás a reklám után, izé a következő bejegyzésben! 🙂 )

Reklámok

Responses

  1. Dani bazz’, te megszállott vagy!! : )

    • Ez van – igyekszik az ember. 😉

  2. […] ludmilla 4. Ludmilla-vadászatom korábbi harmadik része itt található. […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategória

%d blogger ezt kedveli: