Like this:

Párszor már írtam, hogy nem érdemes sosem véglegesnek tekintenünk a pályatervünket (ahogyan azt sem mondanunk, hogy: “Ez volt az utolsó vásárlásom – több vagont, mozdonyt már nem veszek!” ). Valami mindig eszünkbe jut, valami kis módosítás – elsősorban bővítés! – még csak belefér, még akkor is, ha közben vért izzadunk. Nos, vajon miért is írom ezt a hosszúra nyúlt bevezetőt…vajon miért is…?

Szóval, ismét újabb pályavariálások következtek nálam be. Ezúttal azonban nem módosítottam – mivel már nem is nagyon lett volna hova – hanem egy merész ötlettel bővítettem az eddigi 3×2 métert, 4×2 méterre! Legalábbis elméletben… Illetve annyit azért megtettem, hogy elkezdtem kiköltöztetni az ott álló bútorokat, szekrényt, hogy legyen hol hely. Rájöttem, hogy rengeteg minden cuccot lehet majd az asztal alatt, kigurítható fiókokban tárolni, ergo nem történik tragédia.

Hogy milyen újításokat terveztem? Mindenekelőtt egy bányát. Bár a további 1 méter soknak tűnik, de egy bonyolult vágányrendszerű bányának ez édeskevés, ezért igen trükkösen, hosszúkásan alakítottam ki a sínek elhelyezését. Természetesen így sem lesz egy óriási komplexum, dehát egy átlagos asztalon mi tud az lenni? Viszont a hangulat növelésére és egy kis további vagon tili-tolizásra pont ideális. No meg máris lehet újabb vagonokat és kiszolgáló mozdonyt venni a területre… A kissé fura vágányforma a jobb szélen azért alakult ilyenre, mert ott található a szobában egy fűtőtest, amit illedelmes módon nem szeretnék be-, és leépíteni. Ki tudja, jól jöhet még télen a fűtés.